Hellas Harisnya

A Hellas magyarországi története a 1920-as évek végén kezdődött, amikor Bécsben működő Heller & Askonas cég úgy döntött, hogy Magyarországon is megveti a lábát. Győrben, egy régi, leszerelt ágyúgyár épületében nyitották meg új üzemüket, ahol a cél nem volt más, mint elegáns női harisnyákat készíteni. A gyár kis létszámmal indult: negyven munkással, akik nappal a gépeket járatták, éjszaka pedig álmukban is a finom selyemfonalak mintáit látták maguk előtt.

Az 1930-as években a Hellas üzemben már nemcsak harisnyát, hanem kesztyűket is gyártottak. A kesztyűkészítés új szintre emelte a céget: Magyarországon ekkoriban még kevés helyen alkalmaztak gépi kötést, így a Hellas gyorsan ismertté vált a minőségi, precíz munkájáról.

1940-ben a gyár hivatalosan is Hellas Rt. névre váltott. Ez a név - ami a görög "Hellas" szóból ered, Görögországot jelent - eleganciát és stílust sugallt, ugyanakkor erős magyar gyártói identitást is hordozott. A termékeket nemcsak a hazai piacra szánták: a Hellas harisnya hamar hírnevet szerzett, mint a finom anyagból készült, tartós és divatos termék.

A második világháború alatt a gyár folyamatosan működött, bár a nehézségek és az anyaghiány megnehezítette a termelést. A háború után, 1948-ban a gyár államosításra került. Ezzel véget ért a Hellas Rt. magánvállalati korszaka, és a márkanév fokozatosan eltűnt a piacról.

1952-ben a harisnyagyártást megszüntették, és a gyár teljesen a kesztyűkészítésre koncentrált. Bár a Hellas márkát többé nem lehetett kapni, a győri gyár öröksége tovább élt: a későbbiekben Győri Kötöttkesztyűgyár, majd a privatizáció után Glovita Kesztyű Zrt. néven vált ismertté, és ma is fontos szereplője az európai kesztyűpiacnak.

Így született, működött, és végül átalakult a Hellas, a magyar harisnyagyártás egyik legendája. Az 1949-es kártyanaptárad pedig talán az egyik utolsó emlék a márkáról, amikor még a Hellas név ragyogott a győri harisnyákon.