4. Sakkolimpia

1931 nyarán Prága adott otthont a 4. sakkolimpiának, amely már nem csupán baráti nemzetközi találkozó volt, hanem a FIDE által hivatalosan szervezett világverseny. A cseh főváros elegáns termeiben tizenkilenc ország legjobbjai ültek asztalhoz, köztük a korszak legnagyobb nevei is. A hangulat egyszerre volt ünnepélyes és feszült: a sakk ekkor már valódi nemzeti presztízskérdéssé vált.

A magyar válogatott középmezőnyben végzett, ám teljesítményét egy fiatal játékos különösen emlékezetessé tette: Steiner Lajos.

Steiner a magyar csapat második tábláján kapott helyet, ami önmagában is bizalmat jelentett. Ellenfelei tapasztalt nemzetközi mesterek voltak, mégis meglepő magabiztossággal játszott. Partijaira a tiszta stratégiai gondolkodás, a pontos végjáték-kezelés és a kockázatvállalástól sem mentes, kezdeményező stílus volt jellemző.

A torna során 17 játszmát játszott, ezek közül tízet megnyert, négyet döntetlenre hozott, és mindössze háromszor kapott ki. Ez a teljesítmény nemcsak a magyar csapaton belül emelte ki, hanem a teljes mezőnyben is figyelmet keltett. Nem véletlen, hogy a prágai olimpián – első alkalommal a történelemben – kiosztott egyéni tábladíjak egyikét, a második tábla bronzérmét Steiner nyerte el.

Ez az olimpia fordulópont volt a pályafutásában. Prága után már nem csupán tehetséges magyar sakkozóként, hanem nemzetközileg is jegyzett versenyzőként tartották számon. A sakkvilág számára világossá vált: Steiner Lajos neve hosszabb távon is ott lesz az élmezőny közelében.

A prágai sakkolimpia így nemcsak a csapatversenyek történetében maradt emlékezetes – az egyéni érmek bevezetése miatt –, hanem azért is, mert itt lépett igazán színre egy magyar mester, aki csendes, mégis határozott játékával hívta fel magára a világ figyelmét.