Április 4. Gépipari Művek

Röck István János 1802-ben alapította szita- és kaszakészítő műhelyét a pesti Váci utcában. Később a Szervita téren, majd a Petőfi Sándor utcában (a mai főposta helyén) működött az üzem. Ekkor, 1840-ben fia, István vette át az üzem vezetését, aki már saját tervezésű gőz-, gőzcséplő- és szerszámgépeken túl később nyomdai gépeket, majd hajógépeket és -kazánokat is előállított az 1857 utáni telephelyen, a Soroksári úton működő cégben.

1882. évi halálakor fiai - a Zürichből, mérnöki diplomával hazaérkezett - Röck István és Gyula örökölték a gyárat, amelyben 1894-ben készítették az első magyar Worthington triplex-expanziós gőzszivattyút a főváros korszerűsített vízellátásához, s ez évben vették át egy esslingeni cégtől az ammóniarendszerű hűtőkompresszorok licencét is. 1896-ban készült a Budapesti Központi Vásárcsarnok kazánháza. A Röck gyár 1904-ben kapcsolódott be a Csonka János tervezte postai személy- és csomagszállító autók alkatrészgyártásába, majd 1908-ban megvették a brémai Lloyd Autógyár licencét, s 21-35 lóerős Röck-Lloyd postai személykocsikat gyártottak. A gyárban az idők folyamán 59 automobil készült. A Röck cég 1912-ben beszüntette az autógyártást.

Időközben, 1909-ben az addig családi kézben lévő cég új neve Röck István Rt. lett, s 1911-ben az Első Brünni Gépgyár Rt. vette át a vállalatot, Röck István és Első Brünni Gépgyár Rt. néven. A cég bekapcsolódott a haditermelésbe.

A Budapesti Korcsolyázó Egylet városligeti műjégpályájának - Magyarország első ilyen létesítményének - a berendezését 1926-ban a Schlick-Nicholson gyárral együttműködve készítette el a Röck Gyár. A húszas évek végétől a gyár fő profilja hűtőberendezések, kazánok, útépítő gépek, motoros úthengerek gyártása volt. 1939-ben a Magyar Általános Hitelbank érdekeltségébe került.

Az 1948-ban államosított gyár két évvel később az Április 4. Gépgyár nevet kapta, s hozzácsatolták a Ganz Vagon- és Gépgyár hűtőrészlegét. A gyárban fejlesztették a kazángyártást, az erőműépítésekhez például gőzturbinákat készítettek (Komló, Dunai Vasmű, Tiszapalkonya, Duna menti Hőerőmű). A cég öntöttvas alagútgyűrűket is készített a hazai metróhoz. A vállalat szakemberei részt vettek az első magyar atomerőmű előkészítő és kivitelezési munkáiban.

1977-ben a vállalat központja Április 4. Gépipari Művek néven a kiskunfélegyházi telephelyre került. Profiljába az erőművi, vegyipari és élelmiszer-ipari berendezések gyártása és fővállalkozásban történő kivitelezése tartozott. 1993 óta a - profilját tekintve eredetileg erőművi, energetikai és energiaátviteli berendezéseket szállító külkereskedelmi vállalatként, az utóbbi években azonban ingatlanfejlesztésekben is jeleskedő - Transelektro Rt. tulajdona, Ganz-Röck Kazán- és Erőművi Berendezésgyártó Rt. néven.