Dorogi Szénbányák - Dorog

Több mint 200 évvel ezelőtt kezdődött a széntermelés az annavölgyi felszíni kibúváson. A Dorog környéki bányákat előbb kisebb vállalkozók és társaságok tartották üzemben, majd 1898-ban a dorogi, csolnoki, annavölgyi és mogyorósi terület szénbányászati jogát az Esztergom-szászvári Kőszénbánya Rt. vette át (1925-ben beolvadt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-be), a tokodi, szarkási terület pedig a Magyar Állami Kőszénbánya birtokát képezte. A múlt század végi iparosítás, az 1895-ben készült vasútvonal a széntermelés fokozatos felfutását eredményezte. Az egyre mélyebben lévő széntelepek lefejtésével egyidejűleg nőtt a vízbetörés veszélye. 1905-ben 7 akna víz alá került és mindössze 2 működő akna maradt. A víz- és tűzveszély elhárítására felfejlesztették a szivattyúzási technikát, bevezették a lefejtett területek iszaptömedékeléses elzárását. A bányaveszélyek leküzdése – nem utolsósorban az így hatékonyabbá vált tőkemegtérülés révén - egyéb ipari tevékenység kialakulását eredményezte: brikettgyártás, erőmű-üzemeltetés, mészmű-üzemeltetés, karbidgyártás, szénlepárlás, központi javítóműhelyek kialakulása, tégla-, cserép-, cementgyártás. 1945 után szinte nulláról indult a széntermelés. 1946-ban a Szénbányák állami kezelésbe került, hamarosan létrejött a Dorogi Kerületi Igazgatóság. 1948-ban megalakult a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat. 1950-ben felvette a Dorogi Szénbányák Nemzeti Vállalat nevet, 1952-ben pedig Dorogi Szénbányászati Tröszt lett. Az energiaigény növekedése új bányanyitásokat tett lehetővé. A szénmedence 1955-ben érte el az évi 2 millió tonnás széntermelést, s termelési fénykora az 1960-as évek közepéig tartott, amikor az évenkénti termelés 2,1–2,2 millió tonna volt. 1967-től a széntermelés csökkent. Ekkor a vállalat neve Dorogi Szénbányák lett. A vízbetörések sorozatos bányaelfulladásokhoz vezettek. A szénhidrogén-felhasználás elterjedésével tovább csökkentek a szénigények. A 80-as évektől kezdve a vállalat új gazdálkodási stratégiát vezetett be: a technológia megújításával, új szervezeti intézkedésekkel - állami támogatás nélkül - biztosította a vállalat talpon maradását, és új beruházásokkal igyekezett megalapozni a dorogi szénbányászat jövőjét. Az elmúlt évtizedben két jelentős nagyberuházás volt a vállalatnál: 1981 és 1988 között nyitották meg a Lencsehegy II. bányát, ill. 1985 és 1987 között létesült a Tokodi Brikettgyár. Az exporttevékenysége számottevően bővül.