Aranypók

Jó üzletet sejtett Fekete Jenő 1924-ben, amikor társtulajdonosként megalapította a Guttmann-Fekete-Budapest harisnya és kötöttáru gyárat az óbudai Vihar utcában 200 munkással.

Az első világháború után a nők munkába állása, a sport előretörése és a gazdasági válság leegyszerűsítette az öltözködést. Hódított a pulóver, nagyobb szerephez jutott a harisnya. Az 1927-ben bejegyzett GFB védjegyű áruit - főként pulóvert, harisnyát - mérsékelt áron kínálta egységes, modern berendezésű, tetszetős kirakatú Pók üzleteiben, melyek közül az elsőt 1931-ben nyitotta a Rákóczi úton. Cége a gazdasági válság idején is virágzott, rendszeresen szállított külföldre is, 1934-ben már ezer alkalmazottat foglalkoztatott.

Az államosítás után (az üzem Budapesti Harisnyagyár néven működött tovább) az állami tulajdonba vett Pók-üzletek az 1950-ben alapított ARTEX Nemzeti Vállalathoz kerültek, melyből 1962-ben megalakult a Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat, majd 1973-tól az Aranypók Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat, 1982-től pedig az Aranypók Kereskedelmi Vállalat. A névadás ötletét a vásárlók körében jól ismert Pók üzletek és egy ott árusított Aranypók márkájú harisnya adták, a védjegyet 1977-ben jegyezték be. Profilja mindvégig a jó minőségű fehérnemű, a kiegészítő divat- és kötöttáru, a bőrdíszmű- és - kisebb mennyiségben - a konfekcióáru maradt. A hetvenes évek derekán a cégnek 90 üzlete volt Budapesten, később Kecskeméten és Zalaegerszegen is nyitottak egy-egy boltot. A 33 üzletből álló láncot 1991-ben privatizálták, a boltok több mint felét később elárverezték, majd az Aranypók Kereskedelmi Rt.-t 1993-ban bevezették a Budapesti Értéktőzsdére, s megkezdődött a nevet megőrző bolthálózat bővítése.