Pamutfonóipari Vállalat - Budapest

E néven egyesítették 1963-ban a lőrinci, a kaposvári, a miskolci és a váci fonodákat, valamint az Újpesti Cérnagyárat és annak nagyatádi telepét. A cél az anyagi és a szellemi erők koncentrálása volt, a textilipar több és jobb alapanyaggal történő ellátása érdekében. A Pamutfonóipari Vállalat jelenleg Magyarország egyik legnagyobb fonaltermelője, az itt dolgozók az ország fonalszükségletének egyharmadát állítják elő. Varrócérna- és kézimunkafonalat kizárólag a Pamutfonóipari Vállalat gyárt. 1979-ben 23,7 ezer tonna pamut- és szintetikus szállal kevert pamut típusú fonalat, valamint 2420 tonna varrócérnát és kézimunkafonalat termeltek, s ez utóbbiból 1300 tonnát exportáltak. A termelés eredményeit évtizedek munkájával alapozták meg.

Beruházásokra az elmúlt 15 évben 1,5 milliárd forintot fordítottak. Folyamatos volt a vállalat technikai fejlődése. Korszerűsítették az elavult hő- és energiaszolgáltató berendezéseket, kicserélték a kártológépeket, a lőrinci és az újpesti gyárban a csévélő gépparkot korszerűsítették. Lőrincen a Schlafhorst automata keresztcsévélő gépek mellé indikátort vásároltak, amivel folyamatosan figyelemmel kísérhetik a gépek működését.

Az anyagmozgatást és a csomagolást összefüggő rendszerben gépesítették, nagyobb részben belföldi, illetve a szocialista országokból származó berendezésekkel.

A nagyatádi gyárban is kicserélték a gépek egy részét. A kaposvári gyárban korszerűsítették az anyagmozgatást, s ide is új termelő gépeket vásárolnak. Folytatják a kazántelepek és a transzformátorállomások bővítését, és ami a munkakörülmények és a minőség javításában egyaránt fontos: a vállalat összes gyárában fokozatosan új klímaberendezéseket szerelnek föl.

Időközben a hazai és a külföldi igények megnőttek a varrócérna és a kézimunkafonal iránt, ezért az Újpesti Cérnagyárat is fejlesztik.

Mindezek eredményeképpen 1978-ban már 241 ezer orsóval dolgoztak. Bár időközben több mint két és félezerrel csökkent a munkások száma, a termelékenység növekedése lehetővé tette, hogy az 1963. évi 74,5 tonnával szemben 1978-ban 84 tonna fonalat készítsenek 24 óra alatt. A csévélés és a cérnázás összteljesítménye is növekedett.

Még nagyobb mértékű a felfutás a varrócérna- és a kézimunkafonal-termelésben: tizenöt év alatt 307 százalékos a fejlődés.

A vállalat termelésének és anyagfelhasználásának szerkezete a feldolgozóipar követelményeinek emelkedését és az öltözködési szokások változását egyaránt követte.

A Pamutfonóipari Vállalat mind nagyobb arányban dolgoz fel szintetikus elemi szálakat, noha az összes felhasznált alapanyag több mint egyharmada ma is pamut, amit felerészben a Szovjetunióból, a többit a dollár elszámolású piacokról - nagyrészt a fejlődő országokból - importálja. Az anyagfelhasználásban és a termékek szerkezetének, tulajdonságainak kialakításában nagy szerepe van a természetes és a szintetikus anyag keverésének. A gyártmányfejlesztés egyik legfontosabb célja éppen az, hogy a tovább felhasználók, feldolgozók igényeinek mind magasabb színvonalon megfelelő minőségű és tulajdonságú fonalakat, cérnákat állítsanak elő, ellássák a szövő-, ruházati és cipőipart, valamint a fogyasztókat.

A vállalat fő exportcikke a varrócérna. A kézimunkafonalakat Puppets (Babák) néven hozzák forgalomba. 1978-ban már csaknem 1200 tonna varró- és kézimunkafonalat exportáltak, kilencmillió dollár értékben, ötven országba. Az Eszter és az Eszterfil, valamint a hagyományos kézimunkafonalakat, mint például a Perlé, eljutnak a fejlett ipari államokba, Európába s a többi kontinens országaiba: Kanadába, Dél-Amerikába és a Közel-Keletre is. A magas követelmények is ösztönöznek a folyamatos korszerűsítésre, a gyártmányszerkezet módosítására, az új, magasabb használati értékű termék kibocsátására.

Ilyen például a soft csomómentes varrócérna - ennek Kanadában van jó piaca -, vagy a szintetikus Eszter és Eszterfil. Az előbbi nagy jelentőségű volt a hazai konfekcióipar igényeinek kielégítésében. Az Eszterrel megteremtődött a szintetikus anyagokhoz megfelelő varrócérna, az Eszterfil pedig a bőrdíszmű és a cipőipar lehetőségeit szélesítette, javítva a cipők minőségét. A két cérnaféle fokozatosan elterjedt, a vevők felismerték lényegesen magasabb használati értékét.

A Pamutfonóipari Vállalat termékeinek jelenlegi választéka - viszkóz és poliészter szövő- és kötőfonalak, nyújtott és fésült kivitelben, a perzselt, mercerezett és soft, valamint a poliészter vágott szálból készített varrócérnák, a filament végtelen selyemből gyártott műszaki, illetve bőr- és cipőipari cérnák, a pamut és műselyem kézimunka- és himzőfonalak - korszerűek.

A jövőt a magcérna jelenti. Ez voltaképp egy körülfont cérna, a filament szálat fogják körbe pamuttal, így a termék mindkét anyag jó tulajdonságait ötvözi, és illeszkedik az ugyancsak többnyire kevert alapanyag jellegéhez. A vállalat az igények növekedésének megfelelően felkészül a gyártására.